Az élet olyan, mint egy lift: fent vagyuk, majd aztán lent, megérintjük az eget, utána a földet.

A  világ egy iskola, és az élet az egyetlen valódi tanító. Számtalan tapasztalatot kínál, és ha a tapasztalatok egyedül bölcsebbé tehetnének, az idős emberek mind boldog, megvilágosodott mesterek lennének. De a tapasztalatban el van rejtve a lecke.

Az élet nem arról szól, hogy a vihar elmúlását várjuk.. sokkal inkább arról, hogy megtanuljunk táncolni az esőben.

Az életet nem a lélegzetek száma határozza meg, hanem azok a pillanatok, amikor eláll a lélegzetünk.

Az életnek, a sikernek csak akkor van értelme, ha általa folyamatosan kivívhatjuk mások tiszteletét és háláját.  

Az életet nem azok a napok jelentik, amelyek elmúltak, hanem azok, amelyekre emlékezünk. 

Néha nagyon nyomasztó az élet. Olyan érzés, mint amikor beleszeretsz valakibe, de az nem viszonozza, vagy mint amikor a legjobb barátod magadra hagy.. Ahogy már mondtam, a szabály így hangzik: Pörgesd fel magad!

Az élet nagy titka az, hogy nincs nagy titok. Bármi legyen is a célod, elérheted, ha hajlandó vagy érte tenni.

A magány nem más, mint félelem az élettől.

Az élet egy puszta láng, bennünket azonban egy láthatatlan nap éltet belülről.

Óh, menni, menni,
Óh, élni tovább,
Bús kínok alatt
Járni, szenvedni,
De lenni, lenni.

Ha egy ember semmit sem talál, amiért meg tudna halni, akkor élnie sem érdemes.

Az életet nem azok a napok jelentik, amelyek elmúltak, hanem azok, amelyekre emlékezünk.

Az iskolának nevezett hely nem ad választ a nagy kérdésekre, egyedül abban segít, hogy elfogadjuk őket az élet valóságaként.

A halál rendszerint azt váltja ki az emberekből, hogy mélyebben élik át az életet.

A próba nem vár. Az élet nem néz hátra. Egy hét nagyon is elegendő arra, hogy eldöntsük: vállaljuk-e a sorsunkat vagy nem.

Az élet igazán lényeges kérdéseire nem egy igennel vagy egy nemmel kell felelnünk, hanem egész életünkkel.

Minden, ami állandó, egy idő múlva unalmasnak tűnik fel az embernek: - egészség, jólét, gondtalan élet.

Bár az élet nagy kérdéseire soha nem kapunk választ, mégis jó feltenni ezeket a kérdéseket.

Az élők csupán vakációzó halottak.

A megszületésed egy hiba, és az egész életedet arra fordítod, hogy ezt korrigálni próbálod.

Néha mindenki elkövet néhány hibát,
De ha magadba nézel, és azt látod, hogy
A szíved tiszta, akkor
Jó az út, amin jársz, és többé
Ne is fordulj vissza.

Rohanj autóm, rohanj velem,
rohanj dübörgő életem.
Ne bánd, ha jő a forduló,
hidd el: rohanva halni jó!

Úgy látszik, az életnek, mindennek, ami él, nincs más célja, mint a lehető végső időig megmaradni és megújulni.

Mindenki meghal, de nem mindenki él igazán.